A tantál egy Ta szimbólummal és 73-as rendszámmal rendelkező kémiai elem. Korábban tantáliumként ismert, a neve Tantalusról, a görög mitológia gonosztevőjéről származik. A tantál egy ritka, kemény, kékesszürke, fényes átmeneti fém, amely rendkívül korrózióálló. A tűzálló fémek csoportjába tartozik, amelyeket széles körben használnak ötvözetek kisebb alkotórészeként. A tantál kémiai inertsége értékes anyaggá teszi laboratóriumi berendezésekben és a platina helyettesítőjévé. Napjainkban fő felhasználási területe a tantál kondenzátorok elektronikus berendezésekben, például mobiltelefonokban, DVD-lejátszókban, videojáték-rendszerekben és számítógépekben. A tantál, mindig a kémiailag hasonló nióbiummal együtt, a tantalit, kolumbit és koltán ásványcsoportokban fordul elő (a kolumbit és a tantalit keveréke, bár nem ismerik el különálló ásványfajként). A tantált technológiailag kritikus elemnek tekintik.

Fizikai tulajdonságok
A tantál sötét (kékes-szürke), sűrű, képlékeny, nagyon kemény, könnyen megmunkálható, és kiválóan vezeti a hőt és az elektromosságot. A fém közismerten ellenáll a savak okozta korróziónak; sőt, 150 °C alatti hőmérsékleten a tantál szinte teljesen immunis a normális esetben agresszív királyvíz támadásával szemben. Oldható hidrogén-fluoriddal vagy fluoridiont és kén-trioxidot tartalmazó savas oldatokkal, valamint kálium-hidroxid oldattal. A tantál magas olvadáspontját, amely 3017 °C (forráspont 5458 °C), az elemek közül csak a volfrám, a rénium és az ozmium, valamint a szén múlja felül.

A tantál két kristályos fázisban létezik, alfa és béta formában. Az alfa fázis viszonylag képlékeny és lágy; testközpontú köbös szerkezettel rendelkezik (Im3m tércsoport, rácsállandó a = 0,33058 nm), Knoop-keménység 200–400 HN és elektromos ellenállás 15–60 µΩ⋅cm. A béta fázis kemény és törékeny; kristályszimmetriája tetragonális (P42/mnm tércsoport, a = 1,0194 nm, c = 0,5313 nm), Knoop-keménység 1000–1300 HN, elektromos ellenállása viszonylag magas, 170–210 µΩ⋅cm. A béta fázis metastabil, és 750–775 °C-ra hevítve alfa fázissá alakul. A tömbi tantál szinte teljes egészében alfa fázis, és a béta fázis általában vékony filmek formájában létezik, amelyeket magnetronos porlasztással, kémiai gőzfázisú leválasztással vagy eutektikus olvadt sóoldatból elektrokémiai leválasztással nyernek.